Tűzriadó tréning

Füstágyú alkalmazásával kombinált szituációs stressz-tréning

A magánszemélyek, a jogi személyek, valamint a magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságrólszóló 1996. évi XXXI. Törvény írja elő. Ehhez kapcsolódóan a 30/1996. (XII. 6.) BM 4. § tűzriadó gyakorlatra vonatkozó jogszabály szerint:
“A Tűzriadó Tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint, de legalább évente az érintettekkel gyakoroltatni és annak eredményét írásban rögzíteni kell.”

A vállalkozásokra, cégekre, intézményekre nem kevés felelősség és ezzel együtt feladat hárul az élet, testi épség megőrzése és a vagyonmentés hatékony végrehajtása vonatkozásában. A tűz- és balesetvédelmi oktatások igaz, hogy kötelező érvényűek, de általában csak az elméleti felkészítésre fektetik a hangsúlyt, figyelmen kívül hagyva, hogy a váratlanul bekövetkező tűzeset, vagy egyéb katasztrófa esemény során olyan pszichés tényezők, szindrómák is szerepet játszanak, mint a szélsőséges szorongás, a kialakuló félelem és pánik, a rövidebb vagy hosszabb ideig tartó extrém stressz. Ezekben az állapotokban az ember tevékenysége nehezem bejósolható vagy egyáltalán nem kontrollálható, irracionálissá válik. A szakszerű, eredményes riasztási, oltási, mentési és menekülési beavatkozásnak viszont elengedhetetlen követelménye a racionális gondolkodás, a döntéshozatal és a cselekvési kontroll képességének megőrzése. Ezen kulcsfontosságú képességek vészhelyzetbeli alkalmazása kellő gyakorlás nélkül nem biztosítható.

wp086d8b83_05_1aA tűzeseteknél a leggyakoribb halálok a füst, és csak másodsorban a kialakuló hőhatás. A füst hatására kialakuló látás csökkenése vagy teljes elvesztése magában hordozza a térérzékelés elvesztését is, ami további irracionális tevékenységeket alakíthat ki. Mindezen hatások együttesen nagymértékben csökkentik ítélőképességünket ezzel együtt a túlélés esélyeit is.

A vonatkozó jogszabályokban előírt tűzriadó gyakorlatok hivatottak annak a képességnek a kifejlesztésére és folyamatos szinten tartására, hogy akár extrém stressz-helyzetben is a dolgozó, alkalmazott képes legyen az előzetes intézkedési tervben foglaltaknak megfelelően cselekedni. Ezen kompetenciáinak kialakítása csakis valósághű helyzetgyakorlatokban való aktív részvétel során valósítható meg.

A füstágyú alkalmazásával kombinált szituációs stressz-tréning során megteremthetőek azok a feltételek melyek csaknem teljes egészében képesek egy tűzeset körülményeit demonstrálni. A szervezetre teljesen ártalmatlan átláthatatlan füst alkalmas arra, hogy az érintettek a látás és térérzékelés elvesztése okozta bizonytalanság, félelem, esetleges pánik, extrém stressz ítélőképességre gyakorolt hatása mellett gyakorolják be a szükséges tevékenységeket, csökkentve ezáltal a stressz-élmény gondolkodásra, döntéshozatalra és cselekvési kontrollra gyakorolt negatív hatásait.

A gyakorlatok szakemberek által (tűzoltó, rendőr, pszichológus) történő, egyénekre lebontott és részletekre kiterjedő kiértékelése biztosítja a szükséges kompetenciák kialakulását, megerősítését. Így biztosítható, hogy egy kialakuló tűzeset kapcsán úgy az alkalmazottak, a dolgozók és azok biztonságáért felelős szakemberek együttesen képesek legyenek az élet, testi épség és vagyoni javak megóvására.

A füstágyú alkalmazásával kombinált szituációs stressz-tréning alkalmas továbbá annak megállapítására is, hogy a törvényileg előírt és kialakított előzetes tűzriadó terv, az abban foglaltaknak megfelelően valóban használható e. (menekülés útvonalak láthatóak-e az átláthatatlan füstben, a dolgozók képesek-e leakasztani az oltókészülékeket, képesek-e megnyitni vagy zárni a szükséges nyílászárókat, a folyosók áteresztő képessége megfelelő-e, hogyan találják meg a sűrű füstben tűzcsapokat stb.)

További kiemelkedően fontos előnye, hogy az érintettek az átláthatatlan füst és más alkalmazott effektusok (jajveszékelés, földön fekvő manökenek és egyéb akadályok stb.) hatására kialakuló stressz-élmény nyomása alatt gyakorolhatják a kríziskommunikáció sajátosságait, megtapasztalhatják a stressz okozta értelmi beszűkülés következményeit, a társak befolyásolásának szerepét a kommunikáció eredményességére.

A komplex szituációs gyakorlat a valósághű tűzesetek saját élmény szintű megtapasztalásával és a begyakorlás lehetőségével teremti meg annak lehetőségét, hogy az érintettek alkalmazni tudják az elméleti képzés során megszerzett hasznos tudást.

A kérdőíven szereplő hatodik kérdés un. nyitott kérdés:

Hasznosnak tartaná-e a jövőben további szituációs tréningek meghatározott időközönként történő megszervezését?

A értékelhető kérdőívben minden a tréningen résztvevő dolgozótól ?igen? válasz érkezett.

A kérdőívet kitöltő dolgozók összességében úgy értékelték, hogy a füstágyával kombinált szituációs tűzriadó tréning megtartása évente legalább egy alkalommal indokolt.

Készült:

Dr. Nagy József

szakvéleménye alapján